Települések

Andocs, Balatonberény, Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonkeresztúr, Balatonendréd, Balatonszemes, Karád, Kéthely, Kőröshegy, Kötcse, Látrány, Lengyeltóti, Marcali, Ordacsehi, Somogysámson, Somogytúr, Szólád, Szolosgyörök, Visz, Zamárdi.

A borvidék ökológiája

A Balatontól délre elterülő táj klímaviszonyai kiegyenlítettek. A domboldalak szőlőire kedvezően hat a tó közelsége, mely sekélyebb itt, mint az északi parton, így viszonylag gyorsan felmelegszik, s ez kedvező mikroklímát teremt. A szőlőtalajok döntően löszös üledéken képződött különféle erdőtalajok. A szőlők kis része homokon települt.

A szőlők döntő része enyhe lejtésű dombhátakon, csaknem sík területeken található. A dombhátak jó tápanyag adottságúak, és kedvező a vízháztartásuk is. A boglári hegy kivételével a borvidék talaja lösz és pannonhomok. Az igazi nagy fekvések, az átlagtól meghaladó minőségű bort termelő termelőhelyek a 160-200 méter magasság körüli domboldali területek, amelyek közül megemlíthető a Marcali-hát, Kéthely és Marcali déli fekvésű, 200 méteres magasság körüli területei, Szőlősgyörök keleti határa a Nagy - Bányászó, Géri hegy, Sinai hegy, Diászó dűlők, amelyek alkalmasak a nagy borok termelésére is. Nem véletlen, hogy számos településen jelentős nagyságú földbirtokkal rendelkező Hunyadi grófok a Baglas - hegyen, a Jankovics grófok pedig a györöki Nagybányászón építették fel pincéjüket a 18. században. Ezek a dűlők termelték abban az időben az Európa határait is átlépő helyi borokat.

A szőlőműveléshez amúgy is kiváló klímát még a nagy tömegű víz temperáló hatása is javítja. A felszíni párolgás következtében itt mindig egy kicsit páradúsabb a levegő. A tóról visszaverődő napsugarakat a medrek köves lejtők konzerválják, és néhol szinte mediterrán hatást keltenek. A szőlő nagyon jól érzi magát ezen e területen. A vegetációs idő alatt napsütéses órák száma 1250-1500. Az évi középhőmérséklet 10-12Co. 350-500 mm az átlagos csapadék a tenyészidő alatt. Gyakori a hosszú, meleg ősz, a „vénasszonyok nyara”, amely nagyon kedvezően hat a szőlő érési folyamataira.

Történet

A Balaton déli partvidékén, részben a tihanyi Bencés uradalmi és az egykori Festetics birtokon részben pedig a paraszti termesztői hagyományokon a filoxéra vész után virágzó szőlő és borkultúra alakult ki. Az immunis pannonhomok talajokon telepített szőlők a XIX. század végén a bortermelők ezreit mentette meg a koldusbottól. A borvidék igazi felvirágzását azonban a XX. század derekán végrehajtott szőlőtelepítés jelentette.

A szőlőültetvények termését Közép-Európa legkorszerűbb borkombinátjában dolgozták fel. Az állami gazdaság (BB) eredményei a környező szövetkezeteket is szőlőtelepítésre ösztönözte, és Kéthelyen, Szőlősgyörökön, Balatonújlakon, Látrányban, Balatonlellén, Balatonszemesen, Szóládon, Zamárdiban, Kőröshegyen jelentős nagyságú szőlőültetvényeket telepítettek. Többségükben Nyugat-Európában jól bevált úgynevezett világfajtákat, Chardonnay, Sauvignon Blanc, Merlot, Cabernet Sauvignon ültettek.

A kiváló fajták és a korszerű technológia eredményeként a legjobb dél-balatoni borok már 1970-es években eljutottak az Egyesült Államokba is.

A ma ismert magánpincészetek létrejöttét is elősegítette a Boglári Állami Gazdaságban folytatott magas színvonalú szakmai munka.

Szőlőfaták

Királyleányka, Rizlingszilváni, Chardonnay, Sauvignon Blanc, Olaszrizling, Szürkebarát, Irsai Olivér, Tramini, Zöldveltelini, Cabernet Sauvignon, Merlot, Pinot Noir, Kékfrankos, Zweigelt:

Borstílus

A fehérborok (Olaszrizling, Sárga muskotály, Irsai Olivér, Királyleányka, Rajnai rizling, Chardonnay, Sauvignon blanc) illatban és zamatban gazdagok, jellegzetesek, savasak. A vörösborok ugyan kisebb mennyiségben készülnek, de minőségben felveszik a versenyt a fehér-borokkal. Jellemzően inkább a "burgundi" jellegű, gyümölcsillatokat, zamatokat adó vörös borok készítésére alkalmas ez a borvidék. Különösen a Balatonboglári Kékfrankos, Cabernet sauvignon és Merlot kiváló minőségűek. Az utóbbi időben a hazaiak legjobbjaként tartják számon az itt készült pezsgőket.