A Badacsony mellett a Szent-György-hegy, a Gulács, a Tóti-hegy, a Csobánc, a Sabar-hegy, az Őrsi-hegy, Révfülöp, Balatonszepezd, Ábrahámhegy, Balatonrendes, Szigliget megmaradt szőlőterületei tartoznak ide.

Éghajlat

Éghajlatát tekintve itt is érvényesül a Balaton hőmérséklet-kiegyenlítő hatása, az időjárás szélsőségektől mentes, s a páratartalom magasabb az átlagosnál. A víz lassabb lehűlése miatt, különösen a nyár végén, ősz elején a borvidéki szőlők területén néhány tized fokkal melegebb van az országos átlagnál. A gyakran októberig húzódó nyárias idő pedig ideális körülményeket teremt a szőlő éréséhez. Évente majdnem 2000 órán át süt a nap, s a vízfelület által visszavert napsugarak még jobban javítják az érési feltételeket.

Talaj

Talajadottságai is kiválóak a területnek. Az alapkőzet vulkanikus , amelyre pannon homok és pannon agyag keveréke, illetve helyenként lösz települt, a felső régiókban pedig bazalttörmeléket, tufát is találhatunk, amely az ásványosságot biztosítja.
A kiváló vulkanikus talajok miatt a tanúhegyeken nem ritkák az északi lejtőkön ültetett szőlők sem, hasonlatosan a Somló-hegyen tapasztaltakhoz.

Fő szőlőfajták

Chardonnay, Kéknyelű, Olaszrizling, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Sauvignon, Szürkebarát, Pinot blanc, illetve megtalálhatóak még a Furmint, Tramini, Rizlingszilváni, Zenit, Hárslevelű, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Pinot noir is.
A fehér szőlők abszolút többséget mutatnak, s a terület borai jellegzetesen ásványos, karakteres, sav-gazdag italok, amelyek kellő tüzességgel is felvértezettek.
Két legrégebbi magyar fajtája, a Budai zöld és a Kéknyelű, amely régebben gyakrabban fordult elő, szerencsére még találkozhatunk velük néhány tradicionális pincészetben.