Már azt hittük megjött, de aztán ma reggel is olyan hideg volt, hogy a billentyűk nyomkodása komoly problémát okoz az ujjaimnak. Igazából a tavasz csak megmutatta magát, hogy tudjuk van értelme mégiscsak megvárni. Persze a természetet nem olyan egyszerű becsapni, mint hinnénk. Például a szőlő növény nem dugja elő magát csak azért, mert mondjuk extra meleg van a tél végén. Szépen kivár, mert tudja, hogy mikor kell neki bizony előbújnia rügyeivel. A héten kicsit mi magunk is visszafagytunk a munkáink tengerébe. De tegnap végre eljutottam Fertőrákosra, és elámultam micsoda remek vidék is ez a Soproni borvidék tóparti körzete. Fagyott sorokba rendeződve nézték a tőkék a távolba nyúló nádast. A tegnapi nőnap dátuma - harmadik hó nyolc - pedig újabb misztikus számkombináció. Kettő a harmadikon, az pont nyolc.

Mióta borászkodsz? Családi vonalon kerültél a szőlő és a bor világába?
Családban apai ágon szinte minden felmenőm vincellér volt. Gyermekkoromban a sümegi hegyoldalban lévő 2,5 ha szőlőben találkoztam először a mesterséggel. A szakmai végzettség megszerzésést követően 1983- tól az Egervinnél töltöttem 22 évet, ahol az utolsó 6 évet főborászként tevékenykedtem.

Hogyan jellemeznéd a pincészetedet egy mondatban?

Sokáig átugrottam az újságok főszerkesztői beköszöntőjét, aztán mostanában egyre gyakrabban végigolvasom a hetilapok belső első oldalát. Minivélemény, ráhangolódás, irányjelző a hét történeteinek rövid összefoglalásával. Persze az, hogy hétfő éjjel nekiesek egy új bejegyzés megírásának, még nem jelenti azt, hogy az első gondolatot magamra is vonatkoztatnám. A bor-neked.hu egy igazi kihívás, mert sosem gondoltuk, hogy magazint fogunk csinálni, amiből olyan nagyon fontos információkat lehet hetente a boros világ történéseiből kicsipegetni, hiszen annyira magunk sem tudunk a mindennapi vérkeringésében benne lenni. Hogy mennyire működőképes a közösségi tartalomszerkesztés, azt meg majd az idő eldönti. Mi türelmesek vagyunk és optimisták.